Freitag az én freier Tag-om, ezért bementem a városba. Bicóval mentem a vonatállomásig, és egész nap rettegtem, hogy el ne lopják onnan, mire hazaérek. (Természetesen nem lopták el, és a levehető kosaram is megmaradt). Kurltól két állomásra van a dortmundi főpályaudvar, ami a belváros bejárata. Innen kezdődik a sétáló-bevásárló utca és persze a temérdek ember, főleg így péntek délután. Négyre szerettem volna a Dortmunder-U-hoz menni egy körbevezetésre, de mivel még bő egy órám volt addig, gondoltam, elmegyek a Westfalenparkba. Azt nem tudtam viszont, hogy a park belépős és hogy oltári nagy. Vettem belépőt és kértem egyet a Florianturmfahrt-ra is, aztán gondoltam, ha már ennyi pénzért bejöttem, végigjárom, s így lemaradok a "tárlat"vezetésről.
Indítottam a Turmfahrttal. 130 m magasra visz fel a lift, és fentről belátható az egész város és környéke. Szerencsémre egy hölgy épp két fiatalnak mesélte mi-merre látható és mit lehet róla tudni, így kicsit hallgatózva én is tisztábban láttam. 
A park teli van rózsakertekkel, kisebb tavakkal, flamingókkal, vízi madarakkal, szép nagy fákkal, sok kis mókussal. A vízicsirkék annyira nem félnek az embertől, hogy egészen a kezemig jöttek, sőt, az egyik követett egy 2-3 percig a szárazföldön, ami a madarakhoz való "jó viszonyomon" nem igazán segített. Található itt még többek között kisvasút, ami plusz 3€-ért körbevisz a parkban, vizen lévő szabadtéri színpad, modern szobrok, rengeteg játszótér, mászófal és olyan dolgok, amikre a gyerekek felmászhatnak, ráugorhatnak, alábújhatnak, illetve a város orrszarvúinak egyike. Úgy látszik, ez a vmilyen állatot ábrázoló, színes szoborállítósdi korunk divatja. Míg Berlinben a várost jelképező színes medvékkel fut össze az ember, Budapesten tehnekkel (ha jól emlékszem), itt Dortmundban szárnyas orrszarvúkkal találjuk szembe magunkat. Unnát is elérhette a hullám, mert ott már két szamárral találkoztam.
Ezeket az állatokat bármilyen intézmény vagy magánszemély felállíthatja, egy a kitétel: azonos méretűek legyenek.
Íme a REWE (itteni olcsó szupermarket) által állított orrszarvú és egy Unnaer Esel.
A Westfalenparkból a Reinoldikirchébe igyekeztem. Gondoltam, most már megnézem belülről is. Bementem és épp' egy német Gosphel kórus (mint utóbb kiderült a Cantastrophen kórus :) ) próbált. Leültem hallgatni őket, nagyon jól csengtek. Majd osztogatni kezdtek párnákat, programfüzetet, Hallelujah-t: kiderült, épp egy programsorozatba cseppentem, meg majd ha tovább maradok, egy misébe, ami a muszlimok és zsidókkal való békéért volt. Még hallgattam egy fél óráig a próbájukat, majd mikor megkezdődött a 4 órás műsor, kiosontam. Már egészen kezdett rám esteledni, így elindultam a vonatállomás felé, mikor megpillantottam az U-t. Igazából lövésem sem volt, hogy hol is kellett volna keresnem, ezért olyan nagy örömmel töltött el, hogy megláttam, hogy elindultam felé. A sétáló utca mellett mentem egy utcán, ami mondhatni egy parkolóutcának: parkolóházak mindkét oldalon, de főleg mélygarázsok, és csak arra lesz figyelmes az ember, hogy jönnek és eltűnnek az autók sorra. Az U-hoz érve, ott is épp' vmilyen program kezdődött, de bemenni nem igazán tudtam, mert elég eltévedősnek látszott. Ez egy elég új dolog a város életében: egy régi sörfőzdét építtetek át, és így egy modern építményt kapva a művészetek, kreativitás házává tették az épületet, megtartva a régi alapokat.Az óránként járó vonatom indulásáig pedig csak 10 perc volt, egy programfüzetet kaptam fel, és siettem a pályaudvarra.
A vonatokról meg csak annyit, hogy olyanokkal utaztam eddig, hogy csuda. De majd legközelebb figyelek arra, hogy azokat is megörökítsem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése