Megtelt!

Az agyam arcokkal és nevekkel, és a holnap még hátra van. Ma újabb 23 kis törpét és kb. ugyanennyi bunkó negyedikest ismertem meg - de az utóbbiakról majd legközelebb. Az 1b-ben, Frau Siegelnél már jóval menetrendszerűbben ment minden, mint Frau Lagemannál.

Reggelente Freiarbeit van, az azt jelenti, hogy kb. negyed órán keresztül válogathatnak a gyerekek kedvükre a kitett játékos feladatok, készségfejlesztők között. Nagyon tetszik ez a dolog, és nagyon jó kis feladatok vannak kitéve, természetesen olyanok, amiket épp tanulnak (pl.: Hol hallod a S,s-t? Beikszelik a látott kép alatt; Bingo- olyan számos képekkel, amik vmilyen számot ábrázolnak -  négylevelű lóhere, háromkerekű bicikli stb.) És ami számomra a legjobb benne: ezek javarészt mind ingyen letölthetők innen, sok más egyéb feladatlappal, osztállyal kapcsolatos szervezési dologgal egyetemben.

Egy dalocska megszólalásával mindenki értette: vége a szabad munkálkodásnak, és Sitzkreist (körbe ültek) alkottak egy arra kijelölt kis helyen- külön párnázott padocskák vannak erre (minden osztályban). Ekkor köszöntötte őket Frau Siegel, én is bemutatkoztam, lassan már egyre rövidebben :) és megbeszélték a mai napi tervet. Majd hozzákezdtek a 6-os írásának. Én már reggeltől kezdve be lettem vonva, Frau Siegel mindig kérdzete: tudok-e segíteni, járjak körbe, stb. Ez szerencsés is volt, mert ha csak ülnöm kellett volna 4 órán keresztül, tuti lefordulok a székről. Ennek az elsős osztálynak a java ma végzett az egész 6-os gyakorlására szánt mf-i feladatokkal - jóval jobban fogja a gyerekeket, mint Frau Lagemann.

Ebben az osztályban működik egy ún. Referentin: ő egy olyan személy, aki már megszerezte a diplomáját - úgy mint én- de másfél évig mint referens kell működnie az iskolában, kijárnak megnézni a tanításait és közben még suliba jár. Majd másfél év után újra ír egy diplomamunkát, az iskoláról, az ott végzett munkájáról és vizsgázik is. Ekkor kap egy második diplomát. Még nem teljesen világos nekem, ez miért jó vagy hogy miért így van, de Németországban így működik a pedagógusképzés. Itt Frau Herzig, egy velem egykorú csaj tanít Referentinként, aki nem igazán akart vagy akar velem kommunikálni, pedig a tanáriban is mellette lett helyem.
A mai német órát ő tartotta, a gyerekek mindennel foglalkoztak, csak azzal nem, amit ő akart. Igazán furcsa volt a helyzet, mert kb. olyan volt, mint amikor én tanítottam először egy-egy osztályban. :) Ott szúrta el, hogy egy kis kupacba állította őket és csak kettesével volt mindig feladatuk, ez meg (lehet) új volt számukra.

Ők is azzal a lefűzhetős írásfüzettel haladnak. Itt - legalábbis 1-2. osztályban -  mindent lefűzhetős mappákba tesznek, adnak és a hátiszákot sem hátizsáknak nevezik, hanem Tonisternek, ez az ergonómikusabb fajta, főleg kicsiknek kitalált iskolatáska. Itt azért pörgősebben sikerült elővenni az O betűs lapokat. Besegítettünk Frau Siegellel, mindeközben Nina (Frau Herzig) állt elől és nézelődött. Furcsa volt...

Az elsősökkel voltam még egy tesin, ahol egy nagy szivárványszínű kendővel, ún. Schwungtuch-hal játszottak. Ennek a közepén van egy lyuk és vagy az a feladat. hogy oda be kell juttatni a kis szivacslabdákat, vagy pont az hogy nem.


A napjuk végén elmentünk az ún. Leseparadies-ba: az iskola területén egy hely, ahol puha kis párnákon olvasgathatnak, ismerkedhetnek a könyvekkel. Frau Siegel folytatta a Tejfognak mennie kell c. mesét, ami az egyik kisfiúnak nagyon is aktuális volt, mert előtte pár perccel esett ki az első tejfoga. :)

Búcsúzom egy reggeli látvánnyal.