És a közlekedésből is elegem lett, méghozzá már hétfőn! :) Állunk reggel az emberekkel a buszmegállóban, jön a busz, de nem áll meg, hanem továbbhajt. Majd rá jó 10 percre (így eleve lekéstem a vonatcsatlakozást) jön egy szintén 439-es, de E busz (Ersatzwagen). Erre feltömörültünk, ez is igénybe vett vagy 5 percet, míg bepaszírozta oda magát az a sok ember. Na aztán, egy megállóval az előtt, ahol nekem kéne leszállnom, elkanyarodott egy tök más irányba a busz. Mert ez, mint így utóbb kiderült, a sulisoknak jött pótbuszként. Fasza, mi? De a normális meg meg sem állt... Úh. ez a két dolog rávitt arra, hogy nézegettem lakásügyben olyanokat, ahonnan átszállás nélkül is meg tudom közelíteni a sulit és ha megfizethető, ne is legyen lakótárs! Persze, ha lakótársas az is, arra nem tudok oly nagy mérget venni, hogy ők sem dzsuvásak.
Ez a roppant jó, depresszív hangulatom a mai magyar órámra is kihatott: sorba ültettem le a gyerekeket, mert nem tudtak viselkedni tánc közben, amit előtte persze vagy 2-szer elmondtam, hogy ha nem figyelnek és őrültek, akkor vége. Bazi kemény vagyok. :) Utána meg kaptak túró rudit, de csak azért, mert ma fog lejárni a szavatosságuk :D
No, hát hirtelen ennyi. A bejegyzést pár háztartási gyöngyszemmel tarkítanám. CSAK erősidegzetűeknek ajánlott!
A felső polc kivételével az mind szemét.
Sajnos visszatükröződik, de kb. mintha zsírt kentek volna végig rajta.
Khhmm... legjobban a budi vágta ki a biztosítékot nálam, hát az ropis eset...
VálaszTörlésÁtfutottam csak amit írtál, és gondoltam, micsoda kukacos alak vagy. De most, hogy a képeket is látom...
Amúgy, helyes, csak "bazikeményen"!