Éljenek az idegennyelvek!

Jujj, de elmaradtam megint az írással. Azóta már egészen sok minden történt, többek között, hogy már tudok a bal oldalamon (is) aludni, és már csak ha nagyon mélyre hajlok, akkor fáj a bordatájékom. Meg kutyorog. :-O Lehet ráestem egy békára, és az belém olvadt valahogy?! Bár, akkor 5 réteg ruhán kellett volna átnyomnia magát... mégsem annyira lehetséges. :)
Túl vagyunk egy Katharinás összetűzésen is: persze, megint a háztáji munkák miatt. Lassan rájövök, hogy tisztaságmániás vagyok. A lényeg: berágtam, hogy haltól bűzlik a hűtő, mert a szardíniát meg a rohadó uborkát csak úgy "meztelen" tette be, és hogy hajat mosott, de nem tudom mivel, mert mintha homok lett volna a zuhanytálcában utána, és természetesen még másnap sem tűnt el. A lényeg, hogy morcos voltam, de nem szólatm, mert már elegem volt ebből. És a hello-n kívül nem igen szóltunk egymáshoz. Aztán végül rákérdezett, hogy minden oké, és megbeszéltük. Mondta, hogy oké, megpróbál odafigyelni: persze, szerintetek azóta megtisztult a zuhanyzó vagy a hűtő?! Persze, hogy nem. Hát most akkor aztán nagyon megoldódott a dolog!

Ezen kívül megint jártunk Elenivel Düsseldorfban, persze jégidő volt, de ez nem gátolta meg abban a népetp, hogy távol maradjanak a Rajna mentén szervezett síversenytől. Annyi ember volt, hogy Juliot (ejtsd: Dzsulio) valahol a Karussel és a Bratwurst bódé közöttel is vesztettük egy kis időre. Julio, Noémi olasz barátja, aki autodidakta módon tanulja most a németet. Így a beszélgetések vele egy hármas (néha négyes) nyelvmixtúrából állnak (német-angol-olasz és magyar szavak). De tök vicces, mert nincs olyan, amit ne értenénk meg. :)

Düsseldorf, Észak-Rajna Vesztfália tartományi székhelye. Méltóan lehet az, mert nagyon szép város, és eddig nem sokat láttam belőle. Minden, kicsit szebb város után rájövök, hogy Dortmund nem az. A szépséget nálam a régi vonal képzi, ami Dortmundból erősen hiányzik, ugyanis a várost a háborúk alatt lerombolták, és azóta  újjá építették, de semmi ó-városi negyede nem maradt fenn.

A várost átszelő csatorna, valamint Eleni és a húga, akinek a neve: Despoina (ejtsd: Despina)

Despoina, Eleni, Julio, Noémi és én

És mondhatni, a hetet a mínuszok mellett az idegen nyelvi sokk is megpecsételte. Főleg arra döbbentem ismét rá, hogy szinte lassan a nullával egyenlő a német tudásom. De nem a tudásom szintjét tekintve, hanem a gazdasági, kulturális helyzetet nézve. A német nyelv egyedül már nem sokat ér, kell az angol is. Erre minden esetben, mikor különböző nemzetekkel találkozom, rájövök. Bár Elenivel pont ez a közös bennünk: mindkettőnk első idegen nyelve a német, és a második az angol. A lényeg, hogy Eleni által, aki a düsseldorfi találkozón ismert meg jó pár embert, kik szintén  Dortmundban asszisztensek, én is megismertem őket. Hát, magamba is mélyedtem akkor, hogy van még mit képeznem magam. Mindannyian szuperül beszélnek németül, és emellett persze még egy nyelvet, ami az amerikaiak és az angol lány tekintetében nem az angol volt. Nagyon jól éreztem magam, és tökre örültem, hogy ők mindnyájan júniusig maradnak. Így ha Eleni 1 hét (!!!) múlva elmegy, akkor sem leszek annyira elhagyatva. Na meg Noémi is marad május végéig.

Ezzel a nemzetileg színes csapattal a kávézás után elmentünk még egy forralt borra a Christmas marketre :), ahol ÉN is ittam egyet, de nem fogom erőltetni a dolgot. Nem éreztem utána túl jól magam az éjszaka, mert eléggé csavarta a gyomrom. No, de 8 év után talán megbocsátható 2 dl forralt bor. :)

Eleni (Görögország), Sarah (Nagy-Britannia), Depoina, Chris és Luke (USA), Arturo (Spanyolország) és hát ki más (aus Ungarn)

A suliban minden a régi. Karácsonyi ajándékozás is van/volt, amiről még nem is írtam, azt hiszem. Mindenkinek, kb. 5€ értékben kellett vásárolnia ajándékot, de nem ám bármilyet: a lényeg, hogy "K"-val kezdődjön. :) Azt, hogy miért K, nem kell nagyon túl gondolni: valaki mondta az ábécét, és itt állították meg. Én voltam az első Kandidat, aki húzott, méghozzá egy konyhai kötényt (Kochschürze), de még magyarul is oké a K :) Nekem vásárláskor minden járt az eszemben: Kaktus, Kerze (gyertya), Klopapier (WC papír), Klebstoff (ragasztó), de végül, esésem és fájdalmaim miatt, a legelső K-val meglátott dolgot vettem meg: egy téli macskát (Katze). Azt hittem, hogy nem voltam túl nagyvonalú, de mikor ma valaki valóban gyertyát és tegnap pedig kartondobozban lévő könyvjelzős kalendáriumot és csipeszt kaptt, akkor rájöttem: talán túl nagyvonalú voltam mégis :) Na és arra is, hogy ügyesen húztam. ;)

S bár tényleg jobban vagyok bordáilag, nátháilag viszont elég rosszul. Napi 3 liter forró teát iszom, és vagy 5 mandarint is eszem, de nehéz kijönni belőle úgy, hogy az osztály 80%-a krákog, folyik az orra, nincs zsepije, tüsszög, boááá. Elég higéniátlanok bent a körülmények: se zsepi, se szappan..., és vannak olyan gyerekek, akik annyira büdösek, mint egy csöves. Sajnos ez teljesen komoly, borzalmas, egy - kettő. Elbeszélgetnék a szüleikkel, hogy talán figyelhetnének egy kicsit a gyerekükre.

Végezetül pedig: járt ám nálam a Mikulás! Reggel isibe sietve a lépcsőn várt ez a kis csomag. Kicsit most meg is illetődtem, úh. remélem még a héten sikerül elkapnom, hogy megajándékozzam süteménnyel, amit majd elkészítek, valamikor.

A jövő hétfőn megyünk a tanári kollégiummal Soest-ba, a Weihnachtsmarktra, meg vmi régi kolléga látogatóba. Bizonyára szuper izgalmas lesz (nekem), de remélem vhogy beleolvadok a közösségbe.
Egyelőre más konkrét nincs is, csak az talán, hogy jövő pénteken hazautazom?! :D Kereken a 100. napon, amit idekint töltöttem. :)

És még egy kép, csak hogy ihletet adjak, mivel kényeztessétek magatok a hideg napokon:

Forró kakaó (de nem instant) tejszínhabbal .... nyammm

Ja, a koszorút meg én készítettem ;)

P.S.: A karácsonyi bögre nem külön erre az alkalomra lett véve: itt csak karácsonyi bögrék vannak, meg azt hiszem egy fogrovosi is ;)